Beszédes helynevek

„A helynév vagy földrajzi név valószínűleg egyidős a civilizációval. A legkorábbi időktől a megfigyelések és a helyazonosítások tették lehetővé, hogy elődeink tájékozódni tudtak közvetlen környezetükben, illetve távolabbi vidékeken is. A vadászó embernek ismernie kellett azokat a helyeket, ahova érdemes volt csapdákat állítania, vagy ahol lesbe kellett állnia.

A halászok jól tudtak tájékozódni a vizeken és partokon egyaránt. A pásztorok emlékezetben tartották a legeltetésre alkalmas réteket. A tájismeretek lassan-lassan nevekben rögzültek, és ezt a tudást örökítették át az egymást követő nemzedékek.(1)


Érdemes megemlíteni azt is, hogy a településeken vannak olyan közterületek, amelyek még kaptak hivatalos nevet, viszont a közösség életében fontos szerepet töltenek be, ezért valamilyen formában nevesíteni kell azt, hogy mindenki számára nyilvánvaló legyen, hogy melyik területről beszélnek. Ebben az esetben valami jellegzetesség a névadás alapja, ami később akár a hely hivatalos nevévé is válhat. A közterületek épületek, intézmények is kaphatnak ragadványnevet.

A tréfás elnevezést könnyebbé teszi, ha a hely rendelkezik olyan különleges tulajdonsággal vagy „mássággal”, amely egyértelműen beazonosítja az adott területet, létesítményt. A városi szájhagyományban elterjedt elnevezések folyamatosan változnak: a régiek olykor elfelejtődnek, újak születnek. Éppen ezért fontos, hogy addig gyűjtsük össze ezeket ragadványneveket, amíg köztünk élnek azok, akik emlékeznek a régebbi tréfás elnevezésekre.

Kísérletet tettünk annak kiderítésére, hogy mi alapján keresztelték át a városlakók az egyes közterületeket, épületeket, intézményeket, ahol találtunk forrást a ragadványnév keletkezéséről ott bővebb információt találnak. A ragadványnevek keletkezésének körülményeit nem ismerjük, mert erről nincsenek feljegyzések; de sokszor a névből következtetni lehet az élcelődés eredeti okaira, indítékaira. Sok esetben csak ez utóbbi lehetőség állt rendelkezésünkre.

A ragadványnevek listáját folyamatosan bővítjük. Várjuk a városlakók ötleteit!

Ha van olyan fotója, amit szívesen megosztana másokkal, küldje meg nekünk! A beérkezett városfotókat névvel ellátva megjelentetjük az értéktár honlapján.


1. dr. Pesti Jánosné: Helyneveink érdekességei és tanulságai, népi magyarázatai: különös tekintettel a címben szereplő témakörnek az ifjabb nemzedékekkel való megismertetésére és a helynévi ismereteknek az iskolai tananyagba való beépítésére) = http://arkadia.pte.hu/fajlok/helynevek_pestine

Városnév

Kép1Minek nevezzelek?Tiszaújváros több mint fél évszázados története során több nevet is viselt. A városépítés hőskorában a hivatalos elnevezéssel kapcsolatban vetődtek fel kérdések, majd a rendszerváltozás idején voltak éles viták a névvel kapcsolatban. A polémia során is több szatirikus elnevezés is szóba került a városnév kapcsán. Nem mindig határozható meg, hogy milyen érzelmi viszonyulás jelenik meg a ragadványnévben, de a névadók életében mégis fontos szerepet tölt be. Ez utóbbit azért említem meg, mert a hivatalos név mellett megjelentek a városhoz köthető ragadványnevek is.

A ragadványnevek listáját folyamatosan bővítjük. Várjuk a városlakók ötleteit!

Ha van olyan fotója, amit szívesen megosztana másokkal, küldje meg nekünk! A beérkezett városfotókat névvel ellátva megjelentetjük az értéktár honlapján.

Közterületek

A népmesékben és a műmesékben gyakran szerepelnek olyan tulajdonnevek, amelyek a mesei figurák egy-egy jellemző tulajdonságát árulják el, ezeket a nyelvészeti szakirodalom beszélő neveknek nevezi. Városunk egyes közterületeit is beszédes névvel látta el a helyi köznyelv.

A ragadványnevek listáját folyamatosan bővítjük. Várjuk a városlakók ötleteit!

Ha van olyan fotója, amit szívesen megosztana másokkal, küldje meg nekünk! A beérkezett városfotókat névvel ellátva megjelentetjük az értéktár honlapján.

Épületek

Korszakonként különböznek a jellegzetes ideológiai töltésű utcaelnevezések. Városunkban sokáig sorszámmal különböztették meg egymástól az utcákat (pl. 3. sz. út = Május 1 út). Az épületeket is számok jelölték, pl. ha valami probléma merült fel a 126-os jelű épületnél, akkor mindenki tudta, hogy a Lordok házáról van szó. A helyzet 1966-ban változott, amikor 12 utcanevet hagytak jóvá a tanácsülésen:

ep

Az épületek elnevezésénél elsősorban a jellegzetes épített és természetes környezet mozgatta meg a névadók fantáziáját. Emellett az átkeresztelésnél az is szerepet játszott, hogy kik fordulnak meg adott létesítményben a leggyakrabban, vagy kik használják, valamint az is, ahogyan kinéz. Egyes épületek esetében annyira rögzült a köznyelvi elnevezés, hogy ha a hivatalos cím alapján nem mindenki tudná, hogy melyik házról is van szó.

A ragadványnevek listáját folyamatosan bővítjük. Várjuk a városlakók ötleteit!

Ha van olyan fotója, amit szívesen megosztana másokkal, küldje meg nekünk! A beérkezett városfotókat névvel ellátva megjelentetjük az értéktár honlapján.

Szobrok

A köztéri műalkotások történelmi emlékezetünk lenyomatai, a település kulturális örökségének részét képezik, egyes utcák és terek tekintetében többnyire fontos mondanivalókat vagy üzeneteket hordoznak magukban. Az alkotások megszépítik a köztereket, meghatározzák annak hangulatát. A köztéri alkotások egy adott történelmi kor eszményeinek megfelelően születnek, vagy távolítják el őket a helyükről. Ennek az az oka, hogy a köztéri szobor nemcsak művészeti alkotás, hanem az emlékezetpolitika része. Erre jó példa a Lenin szobor, amely a Városháztéren állt.

A ragadványnevek listáját folyamatosan bővítjük. Várjuk a városlakók ötleteit!

Ha van olyan fotója, amit szívesen megosztana másokkal, küldje meg nekünk! A beérkezett városfotókat névvel ellátva megjelentetjük az értéktár honlapján.

Intézmények

A városépítés időszakában a gyors ütemű lakásépítés mellett lemaradt a közintézményi hálózat kiépítése. Ezért a mindennapi megélhetéshez szükséges hivatalokat és boltokat az első épületekben rendezték be. Egy-egy lakóépület a település története során több funkciót is betöltött. Gyakran egy kreatív belső építész sem tudta teljes mértékben megoldani, hogy az átalakított lakások teljesen megfeleljenek a közszolgálati vagy intézményi érdekeknek. Ennek ellenére a lakóépületek nem funkcionális használata később végigkísérte a város történetét.

Gyakori, hogy az intézményeket a kortársak vélt vagy valós tulajdonságaik alapján ragadványnevekkel látják el, ezek az anekdotikus elemeken túl a közvélemény ítéletét tartalmazzák. Az intézmények ragadványnevei a személyekétől abban különböznek, hogy fennállásuk alatt többször változhatnak.

A ragadványnevek listáját folyamatosan bővítjük. Várjuk a városlakók ötleteit!

Ha van olyan fotója, amit szívesen megosztana másokkal, küldje el nekünk! A beérkezett városfotókat névvel ellátva megjelentetjük az értéktár honlapján.

Kereskedelmi egységek

A ragadványnevek egyik markáns csoportját alkotják az üzletek és szórakozóhelyek elnevezései. Itt elsősorban a beszéd egyszerűsítése, rövidítése, a beszélő véleményének kifejezése a cél. Vannak olyan létesítmények, ahol sokkal beszédesebb az, amit a vendégek ráragasztottak, a hivatalos név pedig csak formalitás. A névadásban szerepe van a tulajdonos, vagy az ott dolgozók személyiségének, a környezetnek. Sokszor a vicces vagy meghökkentő kocsmanevek az italozás alatti és utáni állapotra utalnak. A listára nem kerültek fel, de ilyen volt a városban például a Vakegér a Szent István úton, vagy a Csillagvizsgáló a vasútnál.

A fiatalság egyik jellemzője a sajátos nyelvhasználat, amelyet főként a saját társaságukban használnak. Az általuk használt szlengre jellemző a szellemesség, játékosság, humor. A mai negyvenes korosztálynak is megvolt a szleng kifejezése a kedvelt szórakozóhelyeikre, ez volt az ún. Bermuda háromszög, Kocsmanegyed, Vigalmi negyed. Ezek a tréfás elnevezések a következő műintézményeket takarták: Joker (Jam/Mambo), Bishop (Göttlich /Glamour), Tangó.

A ragadványnevek listáját folyamatosan bővítjük. Várjuk a városlakók ötleteit!

Ha van olyan fotója, amit szívesen megosztana másokkal, küldje el nekünk! A beérkezett városfotókat névvel ellátva megjelentetjük az értéktár honlapján.