A település 1954-es városrendezési terveiben már szerepelt egy családi házas övezet létrehozása. Az 1957-es részletes rendezési tervben a kívánt lakásszám 20 %-át családi házas övezetben képzelték el. Az 1964-es általános rendezési terv (ÁRT) az első olyan koncepció, ahol már egyáltalán nem jelenik meg a kertes övezet kialakításának gondolata. Hosszú évtizedekig nem szerepelt az ÁRT-ben ilyen jellegű építkezések terve. Azonban a hagyományos családi házas építkezésekre folyamatosan nőtt az igény. A 80-as évek végén – az építkezni vágyó családok elvándorlását megakadályozandó – megkezdődött a városképet és városszerkezet alakítását befolyásoló sor- és családi házas beépítés. (1)  A kertvárosi részt, az épülő házak nagysága és ára alapján, a köznyelv Csalóköz, Milliomos negyed gúnynéven emlegette.

A képviselőtestület a Tiszaújvárosi Krónikán keresztül kérte ki a lakosság véleményét a településrész elnevezéséről. A javaslatokat figyelembe véve 2003 augusztusában a Kertváros név elfogadását támogatta, ezt a határozatot küldte el a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Földrajzi név bizottságához véleményezésre. A Testület egyetértett az elnevezéssel.

A III-as szomszédsági egység 1990

A Tompa Mihály úti családi házak 1995

Az ún. Makovecz-ház

Légi felvétel Tiszaújvárosról 1993

Lévay József úti családi házak 1998 körül

 [1] Részletesebben lásd: Kákóczki Balázs: A megtervezett város című könyvében.