A szocializmus időszakában Leninvárosban (ma Tiszaújváros) élő vallásos embereknek, hogy hitüket gyakorolják Sajószögedre, Sajóörösre, Polgárra kellett átjárniuk éveken át. A református templom építésére még 1990-ben, a leninvárosi tanács adott engedélyt, majd 1992-ben Hoór Kálmán egri építész tervei alapján kezdődött meg a munka. Az épület kivitelezését a Hajdúnánási Építőipari Rt. végezte. A templomot és a betervezett két harang egyikét 1994. október 16-án dr. Mészáros István, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke szentelte fel.
A Tiszaújvárosi Református Templom formavilágát a közeli Felső-Tisza-vidék haranglábai, harangtornyai motiválták. Külső és belső építészetében fő szempont volt az egyszerűség és közvetlenség. A városi környezetbe jól illeszkedő épületegyüttes jött létre. A szakrális tér 12x30 m alapterületével 400 fő kényelmes elhelyezésére alkalmas. Négy oldalról galéria csatlakozik a térhez, és az alátámasztó oszlopokból szétnyíló ácsszerkezet attraktív térlefedést eredményez.
Az 1994-ben átadott templom és parókia a helybéli református közösség első méltó saját helye az istentiszteletek, bibliaórák megtartására. A templomhoz épült egy közösségi imaház, illetve egy lelkészlakás, amely a mindenkori lelkipásztor otthonául szolgál. 2017-ben a reformáció 500. évfordulója alkalmából a szószékkel szemközti falon emléktáblát helyeztek el, a templomkertben pedig felállították Kálvin János mellszobrát.
Az egyházközség és a 10 fős presbitérium 2000. január 1-jétől működik, ekkor vált Tiszaújváros és Tiszaszederkény társegyházzá.
2004-től működteti az egyházközség a Nikodémus idősek otthonát. A liturgikus szertartások mellett a református egyház nagyon fontos szerepet tölt be a város oktatási életében, 2012 óta iskolát, 2017-től pedig már óvodát is működtet. A templom, és a hozzá kapcsolódó értékek elválaszthatatlanul kapcsolódnak Tiszaújváros mindenkori életéhez.
Képgaléria
