Tiszaújvárosi „Magyarok Nagyasszonya” Római Katolikus Templom

Készült: 2022. április 27.

rkt th

A templomok az elmúlt évszázadokban a közlekedési utak főtengelyében, a településszerkezet meghatározó elemeként helyezkedtek el. Az egykori Leninvárosban a római katolikus hitélet gyakorlására és templomépítésre csak a rendszerváltás után nyílt lehetőség. A templom helyét a város főutcájának északi végén jelölték ki, alapkövét 1991. október 13-án tették le. A tervezési munkát városunk szülötte, Rátkainé Kiss Róza, s férje, Rátkai Attila építészmérnökök végezték. A tervezésnél alapvető szempont volt, hogy a panelépületek között a templom – a rendeltetésén kívül – egyszerű külsejével is felkeltse a figyelmet. Elrendezésében funkcionális, anyaghasználatában pedig a hagyományos megoldásokat alkalmazták a tervezők. Az épületre jellemzőek a vakolt, és a nyerstéglafelületek, a nyitott fedélszerkezet, a fa nyílászárók, a palafedés, valamint a kis fesztávolságok.

A templom háromhajós, keresztházas szerkezetű. Hatszáz négyzetméter alapterületű, 26 méter a toronymagassága. Háromszáz ülő és hatszáz állóhelye van. A falak téglából épültek, a tetőszerkezet anyaga fa. Az altemplomban temetkezési helyeket alakítottak ki: kétszáz koporsós, kétezer urnás temetkezési hely készült. A padokat, s a közel 15 millió forintot érő orgonát Németországból kapta a város.

A Szűz Mária, a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére épült templomot 1993. szeptember 19-én szentelték fel ünnepélyes keretek között. A templomnak három harangja van: a 827 kg-os nagyharangot Szent István király, a középső, 427 kg-os harangot Mindszenty József, Magyarország egykori érseke, hercegprímás tiszteletére szentelte fel ünnepi szentmise keretében dr. Seregély István egri érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnöke 1994. május 21-én. A harmadik, 250 kg-os lélekharang szeptemberben került a helyére. A keresztházban és a szentélyben lévő ablakok üvegének tervezője városunk szülöttje, Bráda Tibor, Munkácsy-díjas festőművész volt. A templom mellett épült plébániát 2000. október 23-án szentelte fel dr. Seregély István érsek. A templom előtti tér rendezésére 2001-02-ben került sor. Központi szobra a Józsa Lajos Szentháromság című alkotása, amelyet 2002. április 1-jén avattak fel.

Az 1993-ban átadott római katolikus templom a helyi rendelet szerint védett építészeti érték.