A II. világháború után 1952-ben kezdték építeni a település határában a tiszapalkonyai hőerőművet. A Tiszai Hőerőmű építésekor lakótelepet is építettek a közelébe, amely a Tisza parton helyezkedik el. Az előzetes tervek szerint az Erőmű lakásigénye a készenléti lakótelepen kívül a gyár teljes üzemeltetése esetén 330 lakás, a lakások építési terve és a kivitelezés már az épülő TVK feladata lett.

1958-ban készült el az erőmű dolgozóinak a készenléti lakótelep, amely 88 család részére biztosított otthont. Az új lakások összkomfortosak, részben kertes földszintes ikerházakból, részben kétemeletes tömbházakból állnak és az új erőmű üzemeltetéséhez legszükségesebb személyzet elhelyezésére szolgáltak. A telepen emeletes legényszálló is épült, amelynek a földszintjén étterem, eszpresszó, és munkásklub található. Az új lakótelepen bodrogkeresztúri fehérkőből épült üzletházat, óvodát és bölcsődét építettek az erőmű építőinek és családjuknak. 1961. június elsején csatolták Tiszaszederkényhez a Tiszapalkonyai Hőerőművet és lakótelepét.

A lakótelep mellett található az erőmű strand és szabadidőközpont, amely jelenleg nem üzemel. A lakótelepek kijelölésekor az ötvenes években a tervezők arra törekedtek, hogy az építkezés a legkisebb járulékos költségekkel járjon, ezért ezek a lakótelepek leggyakrabban a belső városrészeket övező, közművel már ellátott vagy könnyen ellátható területeken épültek fel. A készenléti lakótelepen átadott házak részben megoldották az erőmű építőinek lakhatási gondjait, és mindenképpen előrelépést jelentettek a barakkokhoz képest.

Képgaléria

Források, linkek

Csütörtökön újabb lakásokat adtak át az épülő tiszaparti városban = Észak-Magyarország, 1958. január 24. p. 1.
Képzőművészeti alkotásokkal díszítik a Tiszapalkonyai Hőerőmű lakótelepét = Észak-Magyarország, 1959. április 214. p. 6.
Tiszaszederkény: városismertető kiadvány. Tiszaszederkény: Tiszaszederkényi Városi-üzemi Pártbizottság művelődési és propaganda osztálya: Városi Tanács titkársága, 1966.
A Tiszapalkonyai Erőmű = Borsodi Vegyész 1967/5 p. 6.
Vallomástöredékek az erőműről = Leninvárosi Krónika 1987/38 p. 3.
Hajdu Imre: Új város született (1951-1966). Tiszaújváros: Hajdu Vinpress, 2002. p. 101-107.; 166-167.

Térkép