Szederkény az ismert források szerint a református községek közé tartozott már a XVI. században is. 1621-ben vált önálló anyaegyházzá. A XVIII. század végéig a település fatemplommal rendelkezett. 1791-ben a falu lakói a vármegyéhez fordultak és egy kőtemplom építési engedélye iránt folyamodtak. A kedvező választ követően a község lakói gyűjtésbe kezdtek, hogy összeszedjék a templomépítéshez szükséges pénzt. Az alapkőletételre 1792. június 18-án került sor.

Az építmény falának a felhúzása (Klier Vencel és Mohacsek János miskolci pallérok irányításával) négy évig tartott kisebb-nagyobb megszakításokkal, melynek oka a pénzhiány volt. 1799-re végeztek a belső munkálatokkal (a mennyezet bepadozását, a karokat és az ülőalkalmatosságul szolgáló székeket Szentiványi János miskolci asztalosmester készítette). 1799. október 20-án őri Fülep Gábor superintendens és Szeremlei János tiszatarjáni lelkész ünnepélyes keretek között felszentelte a templomot. 1810-ben épült fel a templomtorony. A templom fazsindelyállagának a romlása és a természeti erők által okozott gyakori pusztítások súlyos károkat okoztak a tetőszerkezetben, amely komoly terhet rótt a nehéz anyagi helyzetben levő gyülekezetre. Az évek múlásával Isten házának épületén többször végeztek javításokat a hívek adományaiból.

Az első harangok 1868-ban készültek, a szószékkorona 1878-ban, a Mózes-szék pedig 1879-ben. A jelenlegi, 648 és 350 kg-os harangokat Ducsák István öntötte Őrszentmiklóson. Az egyháztanács ifj. Országh Sándor budapesti orgonaépítőt kérte fel 1891-ben a templomi orgona kivitelezésére. A neoklasszicista orgonaszekrény és a játékasztal tölgyfaszínűre flóderozott fenyőből készült, finoman aranyozott díszítőrészekkel. A templomi úrasztal az 1826-os leltár tanúsága szerint a legelső egy kékfestésű bútordarab volt. A jelenleg is látható, tölgyfából kifaragott, fehérre flóderozott, aranyozott díszítésű asztalt özv. Filep Jánosné született Balogh Mária szederkényi lakos adományozta az egyház számára 1891-ben. A településen a legrégebbi lelkészlak egy sárral tapasztott, paticsfalú, nádfedeles épület volt egyetlen szobával és konyhával. 1901 elején merült fel az új parókia építésének gondolata, amely négy lakószobát, éléstárat és kápláni lakot foglalt magába. Az új lelkészlak 1904-ben épült fel Katona György tervei nyomán, majd a következő évben egy magtárból, nyári konyhából és szekérszínből álló melléképületet is kialakítottak hozzá.

Források, linkek

Térkép