Az 1957-ben átadott első lakóházak a Szederkényi úton

megoszt facebookmegoszt googlebookmegoszt myspacemegoszt twittermegoszt yahoomyweb

 

Tiszaújváros múltja és jövője szervesen kapcsolódik a gyárak történetéhez. Az ipari létesítmények építéséhez szükség volt munkaerőre, a dolgozóknak pedig lakásra, így az üzemek létesítésével párhuzamosan a város építése is rohamos ütemben haladt, melyet eredetileg a Tiszai Vegyi Kombinát lakótelepének terveztek. Az első tervek még 75 %-ban családiházas, kiskertes házak, 25 %-ban pedig tömbszintes tömbházak építéséről szóltak, azonban az elfogadott városrendezési tervben már két és többszintes épületek szerepeltek. 1955. szeptember 9-én kezdték kiásni az első házak alapjait az ősi település Tiszaszederkény határában, az ártéri síkságon. Az építkezés az ÉM Debreceni Tervező Vállalat által készített tervek alapján kezdődött. Az első lakóházak a 111, 112, 113, 114, 127, 128, 129, 131 jelű kockaépületek voltak, amelybe az erőmű dolgozói költöztek be. 1957-ben a TVK lakótelepen élő és dolgozó lakosság száma már meghaladta az 1000 főt. 1961-ben felépült a település akkor legmagasabb épülete a hétemeletes ún. „Lordok Háza”, amelyben a TVK vezetői laktak. Dr. Kovács Albert tanácselnök szerint kezdetben a település egy sor házból, egy vendéglőből, egy szatócsboltból és egy hentesüzletből állt.

 

 

Részletes ismertető

Tiszaújváros múltja és jövője szervesen kapcsolódik a gyárak történetéhez. Az ipari létesítmények építéséhez szükség volt munkaerőre, a dolgozóknak pedig lakásra, így az üzemek létesítésével párhuzamosan a város építése is rohamos ütemben haladt, melyet eredetileg a Tiszai Vegyi Kombinát lakótelepének terveztek. Az első tervek még 75 %-ban családiházas, kiskertes házak, 25 %-ban pedig tömbszintes tömbházak építéséről szóltak, azonban az elfogadott városrendezési tervben már két és többszintes épületek szerepeltek. 1955. szeptember 9-én kezdték kiásni az első házak alapjait az ősi település Tiszaszederkény határában, az ártéri síkságon. Az építkezés az ÉM Debreceni Tervező Vállalat által készített tervek alapján kezdődött. Az első lakóházak a 111, 112, 113, 114, 127, 128, 129, 131 jelű kockaépületek voltak, amelybe az erőmű dolgozói költöztek be. 1957-ben a TVK lakótelepen élő és dolgozó lakosság száma már meghaladta az 1000 főt. 1961-ben felépült a település akkor legmagasabb épülete a hétemeletes ún. „Lordok Háza”, amelyben a TVK vezetői laktak. Dr. Kovács Albert tanácselnök szerint kezdetben a település egy sor házból, egy vendéglőből, egy szatócsboltból és egy hentesüzletből állt.

Az 1950-es évek lakótelepei “emberi léptékükkel” tűnnek ki, a lakások száma általában 300-800 között alakult. A legtöbbjük jól illeszkedett történetileg kialakult környezetébe. A szocialista realista építészeti stílust ekkor a hagyományos, téglafalas teherhordó szerkezet, a magastető, viszonylag kis ablakok, a homlokzaton klasszicizáló motívumok, valamint a keretes beépítési típus jellemezték. Az épületek magassága a 3-4 szintet ritkán haladta meg, így kedvező arányok alakultak ki a körülhatárolt terek és épületek között. Az 1950-es években megépült lakótelepi lakások javulást hoztak az emberek életébe. Igaz, az egyszobás lakások aránya rendkívül magas volt, a komfortfokozat azonban összességében javult, hiszen az átadott lakások legtöbbje már rendelkezett fürdőszobával.

A város morfológiáját jelentős mértékben meghatározza a település ötéves tervek keretében megvalósított fejlesztése, építése, napjainkban is jól felismerhetők a városfejlődés, ill. az ipartelepítés stádiumai.

 

Források, linkek

 

Az év végéig több üzlet épül, vendéglő és műszaki klub nyílik az új tiszaparti városban = Észak-Magyarország 1956. szeptember 23. p. 3.

Csütörtökön újabb lakásokat adtak át az épülő tiszaparti városban = Észak-Magyarország 1958. január 24. p. 1.

Hétemeletes toronyház, 100 férőhelyes bölcsőde, 8 tantermes iskolák = Észak-Magyarország 1959. május 14.

Balázs Árpád: Falu a mérlegen = Napjaink 1965. 10-11. sz. p. 10-11.

Balázs Árpád: Fészekrakók: egy magyar város szociográfiája = Kortárs 1966. 7. sz. 1123-1135. p., 8. sz. p. 1309-1320. ; 9. sz. p. 1472-1476. (?)

Balázs Árpád: Tiszaszederkényi tájékozódás = Borsodi Szemle 1965. 4. sz. p. 1-8.

Hajdu Imre:Új város született: (1951-1966). Tiszaújváros: Hajdu Vinpress, 2002. p. 297-298.

 

Galéria

1

Térkép

 

 

 

 

 

 

 

 

 

logo

braz100 2 
Tiszaújváros polgármestereként szeretettel köszöntöm Önt Értéktárunk honlapján.
 
Bráz György
polgármester

Ossza meg, ha tetszik!

Írjon nekünk!


Név:*
E-mail:
Tárgy:
Üzenet:
SPAM szűrő